A Zeneboncoló első bejegyzésében azt a lemezt helyezem kés alá, amely a blog indításához a legnagyobb lökést adta: a Mihalik Ábel dobos-multiinstrumentalista vezette Drastik Putto bemutatkozó lemezét. A Bosszúból galamb könnyed természetességgel mutatja be Ábel - nagy mennyiségű, minőségi zene formálta - dinamikus és izgalmas zenei világát, amellyel nem csak a kreatív zenei megoldásokra fogékony hallgatónak könnyű azonosulni. Ábel a magyar zenei élet egyik jellegzetes figurája, akit leginkább magas technikai felkészültségéről (legyen szó jazzről, vagy pop-rockról), hiperaktivitásba hajló lelkesedéséről, fanyar és sajátos humoráról ismernek.
Az alig félperces Intro után a Semmi van bárhol című dallal nyit a lemez. A verzéket vezető fogós gitártéma és a remekül elkapott, vokálokkal és csengőkkel díszített, gördülékeny prozódiájú refrén olyan egyértelműen gurulnak, hogy alig tűnik fel a hasonló dallamvilágú zenékben itthon merőben ritka páratlan (7/4) ütemmutató. Bubenyák Zoli rövid, de hangulatos billentyűszólója új színt hoz a dalba, amit ízléses hangszínválasztásai (hammond, mellotron-vonósok) jól fognak össze.
Zoli a billentyűk mellett a hangszerelésért, a keverésért és a masteringért is felelős és mindegyik téren magas színvonalú munkát végzett. Szerencsésnek tartom, amikor egy megfelelő szakmai felkészültségű zenész (pláne, ha hangszerelő is) keveri a dalokat, ennek előnyei a Bosszúból galambon is hallhatóak. A hangszerek aránya mindig funkciójuknak megfelelő, a szólók mindig jól hallhatóak és érthetőek, ahogyan a szövegek is. Ábel hangjából remek ének-soundot sikerült barkácsolni és a dobhangzás is szép részletes és telt lett.
Azért írom le ezeket, mert vélhetőleg nem fognak több ezer lemezt eladni, sőt kérdéses, hogy a lemezbe ölt pénz, energia, munka megtérül-e valamikor, hiszen a produkció kompromisszummentessége miatt csupán mérsékelt közönségsikerre számíthat. Ennek ellenére a Bosszúból galamb nem csak zeneiség, hanem hangzás tekintetében is magasra tette a mércét.
Ezután egy kisebb pihenő következik az eddig meglehetősen erős lemezen. A rap-betéttel színezett Irreális szám, majd az ötletes fender rhodes-zongoraszólóval feldobott Szuperhős után a Jelen című dal jön, amelynek izgalmas formája és zenei megoldásai igyekeznek ellensúlyozni a refrén dalszöveg okozta könnyebb szellemi sérüléseket. A brit zenei stílusjegyeket mutató 6/4-es iBlind után az Orrod előtt kellemes popja alatt gondolkozunk el, hogy vajon visszatér-e a lemez elején tapasztalt kreatív, izgalmas dinamizmus.
Szerencsére vissza. A Mohaember dögös groove-al, stílusos, karakteres ám nem modoros énekléssel és a Pató Pál úr tematikát boncolgató dalszöveggel támad, Ábelnek nagyon jól áll ez a stílus. A Képviselő bácsikhoz egy aktuális társadalmi problémára, a demokratikus deficit növekedésére reflektál és a fiatalság a politikával szembeni nagyrészt jogos kiábrándulását foglalja dalba. A szöveg számomra kissé túlegyszerűsített és meglehetősen agresszív, de a zene és a szöveg jól illeszkedik, a refrén kiválóan gurul, ismét elemében a Drastik Putto.
Az Óda a céklához pszichedelikus szösszenete után a második angol nyelvű szám, a stinges verzéjű 6/8-os Last piece következik, amely a könnyed refrénnel és hirtelen határozottsággal befejezett Isten lába-val együtt már a levezetés része, mégha erre elvileg egy külön track, az instrumentális Kivezetés is szolgálna.
A lemez összességében izgalmas zenei megoldások és frappáns dalszövegek gyűjteménye, Ábelnek sikerült egy egyedülálló magyar zenei produkciót létrehoznia, amiben remek partnere volt Bubenyák Zoli. A Bosszúból galambot elsőrangú zenészi teljesítmények, erőteljes hangzású és ízléses hangszerelésű dalok, illetve a dallamos, pop-rockos és az innovatívabb, kísérletezőbb részek tudatos aránya jellemzik.
A színvonalas stúdiómunka után mindenképpen izgalmas kihivásnak ígérkezik a lemezanyag élő előadása. A Drastik Putto zenekarban Ábel gitározik és énekel, Zoli billentyűzik, a dobok mögött Ábel az elsősorban klasszikus ütősként aktív, ám kivételes dobtechnikával rendelkező Nagy Zsoltot tűri meg, basszusgitáron pedig Borbély Matyi játszik. A zenekarnak minden bizonnyal sok fellépésre lesz szüksége, hogy a lemezzel magasra tett színvonalat élőben is sikeresen érjék el. Sok koncertet és sikert kívánok nekik!
Egy korábban Ábellel készült interjú itt olvasható.
